A hallásvesztés megelőzéseinek lehetőségei
A hallásunkat csak egyszer kapjuk meg életünkben, amikor megszületünk. Onnantól kezdve azzal gazdálkodunk, és azt kell óvnunk, hogy minél tovább támaszkodhassunk rá. Igaz, hogy a halláskárosodás nem mindig elkerülhető, de az esetek jelentős részében megelőzhető lenne megfelelő odafigyeléssel, óvintézkedésekkel és fülvédő eszközökkel.
Kerüljük az erős zajokat
Viseljünk füldugót vagy fülvédőt, amikor hangos eszközt használunk (fűnyíró, láncfűrész, sövényvágó, stb.), vagy ha hangos programokon veszünk részt (koncertek, sportesemények, tűzijáték). Figyeljünk otthon is a hangkorlátozás betartására, ne hangosítsuk túl a tévét, rádiót és zenelejátszót.
Forrás: science.org.au
Vegyünk halkan működő készülékeket, hasonlítsuk össze a decibel besorolásokat – minél alacsonyabb, annál jobb. Egyszerre csak kevés zajos készüléket használjunk!
Forrás: festivalsherpa.com
Figyeljünk oda, milyen gyógyszert használunk!
Számos gyógyszert is odafigyeléssel kell fogyasztanunk, különösen egyes antibiotikumok lehetnek veszélyesek a hallásunkra. Kérdezzük meg kezelőorvosunkat minden felírt gyógyszer hallásra vonatkozó lehetséges mellékhatásairól.
Kezeljük időben a fül-fertőzéseinket!
Próbáljuk megelőzni a fülünket érintő fertőzéseket, vagy legalább minél hamarabb kezelni azokat, így megelőzhetjük a lehetséges hosszútávú károsodást – akár halláskárosodást. A veszély lehetősége különösen a gyermekek estében magas, azonnal forduljunk orvoshoz, ha gyanítjuk, hogy fülünket érintő fertőzéssel lehet dolgunk.
Járjunk rendszeresen szűrővizsgálatokra!
A hallásvesztés, akár csak más egészségügyi problémák, korai stádiumban a legkezelhetőbbek, így fontos azok minél korábbi feltárása. Huszonöt év felett ajánlott két évente szűrővizsgálatokon részt venni.
Ha tudjuk magunkról, hogy erős, vagy folyamatos zajnak voltunk kitéve, vagy már tudjuk, hogy probléma van a hallásunkkal, mindenképp ejtsünk meg évente egy kivizsgálást.
Kerüljük a dohányzást és az alkoholt!
A dohányzás érzékenyebbé teszi füleinket a zajokra, ezáltal pedig hajlamosabbá válnak a zaj általi károsodásra. Ha dohányzunk, a nikotin és a szén-monoxid lebontja az oxigént, a véráramlás belassul, márpedig a megfelelő véráramlás fontos ahhoz, hogy a belső fül szőrsejtjei megfelelően működjenek. Ha ez nem lenne elég, a nikotin önmagában egy ototoxikus anyag, ami károsítja a hallást, emellett pedig fülzúgást is okoz.
Forrás: HAC
Csak mértékkel fogyasszunk alkoholt!
A nikotinhoz hasonlóan ototoxikus anyag az alkohol is, és károsító hatással van a szőrsejtekre. Szintén érzékennyé teszi füleinket a hangos zajokra, ami különösen azért aggasztó, mert alkoholt többnyire olyan zene mellett fogyasztunk, ami meghaladja a hallásunkra biztonságos 75 decibelt. Az esetek nagy részében garantált a fülzúgás, amit szerencsés esetben kialszunk, szerencsétlenebb esetben halláskárosodással ébredünk.
Kövessük figyelemmel egészségügyi állapotunkat!
Vannak esetek, amikor egészségi problémákkal együtt vagy annak következményeként jelenik meg a halláscsökkenés. Érdemes tisztában lennünk azzal, milyen betegség esetén kell kiemelt figyelmet fordítanunk hallásunkra, hogy még idejében észrevegyük, ha hallásunk romlani kezd.
A szív-és érrendszeri betegségek befolyásolják a fülünk állapotát. A keringési problémák, érelmeszesedés és a magas vérnyomás miatt csökken fülünk vérellátása, ami elengedhetetlen a jó halláshoz, így ezekben az esetekben rendszeresen járjunk el hallásszűrésre!
A cukorbetegségben szenvedők között kétszer gyakrabban fordul elő halláscsökkenés, és krónikus veseelégtelenségben szenvedőként is jobban oda kell figyelni hallásunkra, mert a csökkent veseműködés miatt méreganyagok halmozódnak fel a fülben, amelyek károsítják a hallóideget.
Sportoljunk!
A sportolás jót tesz nemcsak a testünknek, hanem a hallásunknak is. A rendszeres aerob típusú mozgás – futás, görkorcsolyázás, biciklizés – javítja a vérkeringésünket, ami a hallásunkra is kihat. A jobb vérellátás következtében ugyanis a szőrsejtjeink bőségessé válik az oxigénellátása, így megfelelően el tudják látni ingerületet továbbvivő munkájukat.