A kezeletlen halláskárosodás összefügg a depresszióval és az idősek társadalmi elszigetelődésével

Öregedés Nemzeti Tanácsának (Az Egyesült Államokban ilyen is van: National Council of Aging; NCOA) kutatása szerint a kezeletlen halláskárosodásnak súlyos érzelmi és szociális következményei vannak az idősekre nézve. A kutatást az NCOA és a Market Starategies, Inc nevű nemzetközi piackutató vállalat összefogásában létrejött “Időskor” Kutatócsoport irányította.

“Ez a tanulmány lerombolja azt a mítoszt, hogy a kezeletlen halláskárosodás az idős emberek esetében ártalmatlan állapot.” jelentette ki James Firman, az NCOA elnöke és vezérigazgatója. A 2300, 50 év feletti nagyothalló felnőtt által kitöltött kérdőív eredménye igazolta, hogy azok, akik kezeletlen halláskárosodásban szenvednek, magasabb hajlamot mutattak a depressziós, szorongásos tünetekre, és a paranoiára, valamint kevésbé vettek részt szívesen szervezett közösségi tevékenységekben azokhoz képest, akik hallókészüléket viseltek.

A hallásvesztés az Egyesült Államok egyik leggyakoribb krónikus állapota, amely több, mint 9 millió 65 év feletti és 10 millió 45 és 64 év közötti amerikait érint. Az idősebb nagyothalló amerikaiak 60%-a, a középkorúaknak pedig 85%-a mégsem használ hallókészüléket.

A kezeletlen hallásvesztés következményei

A tanulmány alapján lényegesen több idős, halláskárosodásban szenvedő, de hallókészüléket nem viselő ember számolt be szomorú, vagy depressziós időszakokról, amelyek két hétig, vagy akár tovább is tartottak az megelőző években.

Az idősebbek körében a kezeletlen halláskárosodás egyik jele, hogy az kevésbé vesznek részt a közösségi tevékenységekben.

Fénykép: 123RF

Egy másik jele az érzelmi kimerültségnek az az érzés, hogy “más emberek dühösek rám, minden ok nélkül”, amit a pszichológusok gyakran a paranoia kiváltó okaként azonosítanak.

Hallókészüléket nem használó, idősebb emberek hajlamosabbak egyetérteni azzal az állítással, hogy “az emberek általában minden ok nélkül haragudnak meg rám” (9%-kal többen, mint a hallókészüléket használók esetében).

Mivel a társadalmi elszigetelődés súlyos problémát okoz sok idős embernek, a kutatás a közösségi viselkedést is vizsgálta. Azt találták, hogy azok, akik nem viselnek hallókészüléket, jelentősen kevésbé szeretnek részt venni közösségi tevékenységekben. A súlyosabb károsodásban szenvedő hallókészülék használó válaszadók 42 százaléka rendszeresen részt vesz közösségi programokban, összehasonlítva a mindössze 32 százalékkal a készüléket nem-használókkal.

“Ez a kutatás áttörést jelent nem csak a vizsgált alanyok hatalmas száma miatt, hanem a 2090 közeli családtag bevonása következtében is, akiket a hallássérültekével egyidőnben, egy páhuzamos kérdéssorozat kitöltésére kértünk.” – fejtette ki Carolyn Holmes (PhD), a kutatócsoport tagja.

A kezelés előnyei

A hallókészülék használók jelentős javulásról számoltak be az életük több területét érintően, kezdve az otthoni kapcsolataikkal, a függetlenség érzésén át, egészen a szociális és szexuális életükig. Jóformán minden dimenziót megvizsgáltak, a hallókészüléket használók családtagjai még maguknál hallókészüléket használóknál is havulásról számoltak be.

 

Javult terület A hallókészülék használók által jelzett javulás (%) A családtagok által jelzett javulás (%)
Otthoni kapcsolatok 56 66
Önmagukkal kapcsolatos érzések 50 60
Összességében az életük 48 62
Kapcsolat a gyermekeikkel, unokáikkal 40 52
Mentális egészség 36 39
Magabiztosság 39 46
Biztonság érzése 34 37
Szociális élet 34 41
Kapcsolatok a munkában 26 43
Szexuális élet 8 NA

A hallókészülék használat akadályai

Vajon miért olyan magas azoknak az idősebb embereknek a száma, akik noha hallássérültek, mégsem használnak hallókészüléket? Több, mint az idős, készüléket nem használó válaszadók kétharmada állította, hogy “A hallásom nem annyira rossz”, vagy ” Boldogulok nélküle is”. Körülbelül a nem használók fele említette a hallókészülékek árát és egy az ötből magyarázta azzal, hogy ” attól öregnek érezném magam”, vagy ” túlságosan szégyellném viselni”.

“Nagyon szomorú, hogy idős emberek milliói hagyják, hogy a tagadás, vagy a hiúság azoknak a kezeléseknek és lehetőségeknek az útjába álljon, ami az életminőségük jelentős mértékű javulásához vezethetne”, – mondta Dr. Firsman, aki maga is hallássérült, majd így folytatta: – “Az orvosoknak és a családtagoknak ragaszkodniuk kellene ahhoz, hogy halláskárosodott idősebb rokonaik a megfelelő kezelésben részesüljenek.

Forrás: www.ncoa.org

Ingyenesen hívható telefonszám: 06 (80) 62-00-62

Írj nekünk!

Szeretnél naprakész híreket kapni a hallás világából? Csatlakozz Facebook közösségünkhöz, vagy iratkozz fel hírlevelünkre!